Thursday, July 11, 2013

I am nobody | senki vagyok

(magyar lent van)

 I am nobody

Do you ever feel like this? That in the big scheme of things that you're really not important? I think we'd all like to think of ourselves as being a person of great importance but then reality hits us that we're not as important as we think. Now that's kind of depressing, isn't it! 

I was reminded of something recently. I've been reading through 1 Chronicles as I make my way through the Bible this year. And honestly the first 10 chapters of 1 Chronicles is boring! I know I've skipped over these chapters before, if you've ever tried to read them then you might have done the same. But if we skip over these chapters the we miss a very important Biblical truth: everyone is important to God. See I don't believe that God wastes space so everything God said in the Bible means something, even if we don't understand it. 

I believe that the big message of the first 10 chapters of 1 Chronicles is that everyone is important and valuable to God. That means not only you but also the people we interact with, from the person who serves us our coffee to the person who sits next to us at church.  So the question is how are we treating these people? Are we demanding jerks cause they forgot to do things exactly the way we wanted? Do we treat them as someone lower than us because they are serving us? Do we care about them as men and women who are image bearers of God? 

In Luke 19 there is the story of when Jesus was entering into the city of Jericho. Obviously because of the fame of Jesus everyone wanted to see him so people packed the streets hoping to get a look (they would have Instagramed this event if they could!) There was a man named Zacchaeus there. If Jesus was famous, Zacchaeus was infamous.  Everyone knew him as the traitor because though a Jew he sold himself out and was working for the Roman government as a tax collector, as a matter of fact he was the chief tax collector of the area. So he used Roman muscle to collect taxes and he made a lot of money by going "Godfather" on his own people. He was the type of guy you knew about and you hated him.  The interesting thing is that he wanted to see Jesus too but because he was short of stature he had to climb a tree to see Jesus. As Jesus walked into the city, he looked up in the tree and called Zacchaeus by name saying, "Zacchaeus, hurry and come down, for I must stay at your house today." You can read the story of Zacchaeus' life changing encounter in Luke 19:1-10 but the point I want to make is that Jesus knew Zacchaeus and called him by name. He was despised by many but important to and loved by Jesus. 

So what am I trying to say, well you need to firstly know that Jesus knows you & you are important to him.  You may be a "nobody" to this world but you're a "somebody" to him. Now, I think normally a lot of people would be happy to stop right here knowing that Jesus loves me & knows who I am. But we'd be missing the big point if we did. Our view of Jesus & Christianity has become so self-focused that we forget that Jesus told us to "love God and love others" not "love God and love self".  

The point I want to make is that yes people are valuable and important to God and in our interactions with others, regardless if they are people in our own church or somebody we'd consider a "sinner" like Zacchaeus, we need to treat them with the value and importance they deserve as image bearers of God. See Zacchaeus had a life change cause Jesus loved & cared about him. I think we could see the same kind life change in people if we'd tread them like Jesus did. 
  
You might feel like you're a nobody but you might be just the person that somebody else needs. God wants to use you to bring real change in someone's life. Let's get our focus off of ourselves and love and care for others like Jesus.


Senki vagyok

 Érezted már így magad valaha? Hogy a nagy dolgok rendjében, te tényleg nem vagy fontos? Azt hiszem, mindannyian szeretünk úgy gondolni magunkra, mint nagy jelentőségű személyre, de aztán lesújtó a valóság, nem vagyunk olyan fontosak, mint azt gondolnánk. Azért ez elég lehangoló, nem igaz?

Eszembe jutott valami az utóbbi időben. Az 1 Krónikánál tartok, ahogy ebben az évben haladok végig a Biblián. És őszintén szólva az 1 Krónikák első 10 fejezete unalmas! Tudom, hogy az ember átugorja ezeket a fejezeteket, ahogy valószínűleg te is ezt tetted, ha valaha is próbáltad elolvasni ezt a könyvet. De ha ezeket a fejezeteket átugorjuk egy nagyon fontos bibliai igazságról maradunk le: mindenki fontos Istennek. Mert hogy nem hiszem, hogy Isten csak a helyet akarná kitölteni, úgyhogy minden, amint Isten mond a Bibliában, az jelent is valamit akkor is, ha nem értjük meg.


Hiszem, hogy az 1 Krónikák első 10 fejezetének nagy üzenete az, hogy Istennek mindenki fontos és értékes. Ez azt jelenti, nem csak te, hanem azok az emberek is, akikkel kapcsolatba kerülsz, attól az embertől kezdve, aki felszolgálja a kávét, addig az emberig, aki mellettünk ül a gyülekezetben. Tehát a kérdés az, hogy hogyan bánunk ezekkel az emberekkel? Vajon követelőző bunkók vagyunk,  mert nem pontosan úgy  csinálták a dolgokat, ahogy mi akartuk? Nem kezeljük le őket, kevesebbre tartva őket magunknál csak mert ők szolgálnak minket? Úgy bánunk velük, mint olyan emberekkel, akik Isten képmásának hordozói?

A Lukács 19-ben van egy történet, amikor Jézus éppen belér Jerikóba. Nyilvánvalóan a hírneve miatt mindenki látni akarja Jézust, úgyhogy az utca tele van emberekkel abban a reményben, hogy egy pillantást vethetnek rá (biztos egyből tették volna fel a képeket a netre, ha lehetett volna!) Volt ott egy Zákeus nevű ember. Ha Jézus híres volt, hát Zákeus inkább hírhedt. Mindenki árulóként tekintett rá, mert bár zsidó volt, eladta magát és a római kormányzatnak dolgozott, mint vámszedő, sőt mi több, valójában ő volt a fő vámszedő ezen a területen. Római erőt használt tehát, hogy beszedje az adókat és egy csomó pénzt keresett, hogy a saját népén"keresztapáskodott". Ő az a fajta fickó volt, akit mindenki ismert és utált. Az érdekes dolog az, hogy ő is látni akarta Jézust, de mivel kistermetű volt fel kellett másznia egy fára, hogy láthassa Jézust. Amikor Jézus bement a városba, felnézett a fára, és nevén szólítotat Zákeust és azt mondta: „Zákeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom.” Elolvashatod Zákeus találkozásának történetét, amely megváltoztatta az életetét a Lukács 19:1-10-ben de a lényeg az, hogy Jézus ismerte Zákeust, és nevén szólította. Sokan megvetették, de Jézus fontosnak tartotta és szerette őt.
Szóval mit is akartam mondani, nos először istudnod kell, hogy Jézus ismer téged, és fontos vagy neki. Lehet, hogy egy "senki" vagy ezen a világon, de te neki "valaki" vagy. Nos, azt hiszem, általában egy csomó ember szívesen venné, ha itt megállnék, tudván, hogy Jézus szeret engem és tudja, ki vagyok. De a lényeg veszne el, ha ezt tennénk. Annyira  énközpontúvá vált az , hogy hogyan tekintünk Jézusra és a kereszténységre, hogy elfelejtjük, hogy Jézus azt mondta nekünk, hogy "szeressük Istent és a szeressünk másokat" nem "szeressük Istent és saját magunkat".

A lényeg, amit ki akartam fejezni az, hogy igen, az emberek értékesek és fontosak Istennek és a másokkal való kapcsolatainkban, függetlenül attól, hogy az emberek a mi gyülekezetünkbe járnak, vagy valaki akit mi "bűnös"-nek tartunk, mint Zákeus, fontos és értékes embereknek kell tartanunk őket, amit megérdemelnek, hiszen Isten képmásának hordozói. Hiszen Zákeusnak is azért változott meg az élete mert Jézus szerette és törődött vele. Azt hiszem, hasonlóan megváltozott életeket láthatunk, ha úgy bánunk az emberekkel, ahogy Jézus.

Lehet, hogy úgy érzed magad, mintha egy senki volnál, de lehet, hogy épp te vagy az a személy, akire valakinek szüksége van. Isten arra akar használni téged, hogy valódi változást hozzon valakinek az életében. Vegyük  le a figyelmünket saját magunkról és úgy szeressünk másokat és úgy törődjünk velük, mint Jézus